Nem a mennyiség, hanem a hasznosítás
A biomassza igazi értéke, hogy ott tudjuk felhasználni, ahol a legtöbb értéket teremti!
A jövő energetikai kérdése már nem az, hogy mennyi megújuló energia, biomassza áll rendelkezésre, hanem az, hogyan lehet egy adott régió energetikai igényét önfenntartóvá és költséghatékonnyá tenni, az alapanyagot a lehető leghatékonyabban hasznosítani a fenntarthatóság és körforgásos szemlélet jegyében, alacsony, gyorsan megtérülő beruházási érték mellett.
Az elmúlt évek időjárási szélsőségei, az energiapiaci bizonytalanságok és a mezőgazdaságot érintő folyamatos kihívások alapjaiban formálták át a gazdálkodók gondolkodását. Ma már nem elegendő kizárólag a termelésre koncentrálni. Ugyanilyen fontos kérdéssé vált az is, hogy a gazdaságban rendelkezésre álló erőforrásokat miként lehet hosszú távon, fenntarthatóan és a lehető legnagyobb hozzáadott értékkel hasznosítani.
Ez különösen igaz a biomasszára.
Sokáig elsősorban mennyiségi kérdésként tekintettünk rá: hány tonna szalma, mekkora mennyiségű apríték vagy egyéb mezőgazdasági melléktermék – amely gyűjtő fogalom az alapanyagok széles körét magába foglalja – áll rendelkezésre. A korszerű energetikai szemlélet azonban ennél jóval tovább mutat. A valódi kérdés ma már nem az, hogy mennyi biomasszánk van, hanem az, hogy azt milyen technológiával, milyen célra és milyen hatékonysággal hasznosítjuk. Ott és akkor, ahol rendelkezésre áll. Hálózat használat nélkül.
A biomassza akkor teremt valódi értéket, ha a helyi adottságokra épít és gazdasági, energetikai és környezeti értéket teremt.
Az ALTHERM-nél több mint másfél évtizede dolgozunk biomassza-alapú energetikai rendszerek tervezésén és megvalósításán. Ez idő alatt egy dolog vált egyértelművé számunkra: nincs két egyforma gazdaság, ezért nincs két egyforma energetikai megoldás sem.
Minden sikeres beruházás ugyanazzal a kérdéssel kezdődik: milyen erőforrások állnak helyben rendelkezésre, és hogyan lehet azokból hosszú távon a legtöbb értéket előállítani? Csak ezt követően érdemes kiválasztani a megfelelő technológiát.
Éppen ezért a korszerű biomassza-hasznosítás nem egyetlen kazántípusról vagy energiahordozóról szól, hanem a helyi adottságokhoz igazított rendszer kialakításáról. Azok a megoldások teremtenek valódi értéket, amelyek a helyben rendelkezésre álló biomasszára építenek, figyelembe veszik az adott gazdaság hőenergia-igényét, és hosszú távon is megbízható működést biztosítanak.
Az üzembiztonság ma már versenyelőny
A mezőgazdaságban az időjárást nem tudjuk befolyásolni, de azt igen, hogyan készülünk fel a változó körülményekre.
A megfelelően kialakított biomassza-alapú hőenergia-rendszerek lehetővé teszik, hogy a gazdaság időjárástól függetlenül biztosítsa a szükséges hőenergiát a saját működéséhez. A helyben rendelkezésre álló alapanyagok felhasználásával csökkenthető a külső energiahordozóktól való függőség, miközben nő az üzembiztonság, a kiszámítható működés és az energetikai önállóság.
Üzembiztonság
Kiszámítható, folyamatos hőenergia-ellátás a gazdaság saját működéséhez.
Időjárásfüggetlenség
Helyi alapanyagra épülő rendszer, amely a változó körülmények között is működik.
Körforgásos szemlélet
A keletkező hamu ásványi anyagai visszaforgathatók a mezőgazdasági területekre.
Az Altherm által fejlesztett önálló, kültéri elhelyezésű szalmabálás hőközpontok, valamint az automatizált aprítékos és egyéb biomassza-alapú rendszerek is ezt a szemléletet képviselik. Nem egyetlen technológiát kínálnak minden helyzetre, hanem az adott gazdaság adottságaihoz igazodó, hosszú távon fenntartható energetikai megoldásokat.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legnagyobb érték a kiszámíthatóság
Az elmúlt évek során számos állattartó telepen, kertészetben, ipari üzemben és önkormányzati intézménynél szereztünk tapasztalatot biomassza-alapú hőenergia-rendszerek tervezése és megvalósítása során.
A beruházások elsődleges célja sok esetben a fűtési költségek csökkentése volt, néhány fűtési szezont követően azonban partnereink visszajelzései alapján egy másik előny került előtérbe: a kiszámítható, üzembiztos működés. A helyben rendelkezésre álló biomasszára épülő rendszerek nemcsak gazdaságos hőenergia-ellátást biztosítanak, hanem nagyobb önállóságot is adnak a gazdaságok számára.
A körforgás nem ér véget a hőtermeléssel
A biomassza energetikai hasznosítása nem feltétlenül jelenti az anyag értékének végét. A korszerű rendszerekben keletkező hamu értékes ásványi anyagokat tartalmaz. A vonatkozó előírások és talajvizsgálatok figyelembevételével ezek visszaforgathatók a mezőgazdasági területekre, hozzájárulva a tápanyag-körforgás fenntartásához és a talaj ásványianyag-utánpótlásához. Másrészt magas ásványi anyag tartalma miatt költséges műtrágya felhasználást vált ki. Ez jól mutatja, hogy a biomassza nem egyszer használatos energiaforrás, hanem egy körforgásos gazdálkodási szemlélet fontos eleme.
A jövő nem a több biomasszáról, hanem a jobb hasznosításról szól
A biomassza szerepe a következő években várhatóan tovább erősödik, de a siker mércéje nem kizárólag a felhasznált tonnák száma lesz. Sokkal inkább az, hogy minden rendelkezésre álló alapanyag ott és akkor hasznosuljon, ahol és amikor a legtöbb gazdasági, energetikai és környezeti értéket képes létrehozni.
A helyben megtermelődő biomassza valódi értéke nem a tonnákban mérhető, hanem abban, hogy mennyiben járul hozzá egy fenntarthatóbb, önellátóbb és üzembiztosabb mezőgazdaság megteremtéséhez.
A mezőgazdaság előtt álló kihívásokra nincs egyetlen univerzális válasz. Egy dolog azonban biztosnak látszik: azok a gazdaságok kerülhetnek előnybe, amelyek a helyben rendelkezésre álló erőforrásaikat tudatosan, korszerű technológiákkal és hosszú távú szemlélettel hasznosítják. A helyben megtermelődő biomassza – széleskörű mezőgazdasági alapanyag – valódi értéke nem a tonnákban mérhető, hanem abban, hogy mennyiben járul hozzá egy adott térségben egy fenntarthatóbb, önellátóbb, üzembiztosabb és költséghatékonyan működő mezőgazdaság megteremtéséhez.